Iskolánk alapítója és névadója.

Ulicska Zoltán

matematika szakos középiskolai tanár

• A matematika szeretete gyermekkorom óta végigkiséri az életemet.
• Fontosnak tartom a racionális, logikus gondolkodást, az összefüggések meglátását, melyet igyekszem a diákjaimnak is átadni.
• Mindamellett ugyanilyen fontosnak tartom az emberré nevelést, a diákok rávezetését a rendszeres munka örömére, az elmélyült, értelmes tevékenység ízére ( legyen az zene, sport vagy bármi, amivel kitartóan foglalkozik a diák.)
• A konfliktus kezelés során nagy hangsúlyt fektetek a konfliktus forrásának megkeresésére és tisztázására, és ha ezt megtaláltuk a közösen (gyermek-szűlő- pedagógus) vállalható, előremutató megoldás megtalálására.
• Az egyetem elvégzése óta folyamatosan képzem magam, többek között elsajátítottam a K.I.P. tanítási módszert, valamint pedagógus szakvizsgát szereztem.
• Érettségi elnökként, emelt szintű érettségi kérdező és javító tanárként és matematika tantárgyi bizottsági elnökként minden évben feladatot vállalok.
• A közelmúltban sikeresen teljesítettem a PED II minősítési eljárás követelményeit.
• További céljaim között szerepel a mestertanári fokozat elérése és az UliSuli népszerűsítése.  

Továbbtanulás dillemái

Ezekben a hónapokban szülők ezrei , akiknek általános iskolai gyermekei vannak nemcsak a mindennapi teendőikkel vannak elfoglalva, hanem gyermekük közel és távoli jövőjének megtervezéséről is szólnak.
A nyolcadikos gyermekeknek mindenképpen menniük kell, de vajon a negyedikes, hatodikos diákok megpróbáljál-e a nyolc illetve a hatosztályos gimnáziumi bejutást a gyermek számára esetlegesen megterhelő felvételi eljáráson keresztül, otthagyva a megszokott általános iskolai közeget.
Vajon melyik középiskolai forma szolgálja jobban gyermekének képességeinek továbbfejlesztését, melyik intézmény biztosítja jobb és magasabb színvonalú oktatását?
Magyarországon 1985-ös oktatási törvény tette lehetővé e három iskolatípus újraszervezését.
A 6 és a 8 osztályos képzés annyiban különbözik a 4 osztályos gimnáziumtól, hogy a fogalmak sokaságát nem tanulják a diákok kétszer először általánosi szinten, majd kicsit később a középiskolában más rendszerezéssel, hanem egyenletesebben elosztva a fogalmak tartalmának folyamatos bővítése a cél.
Ezekből a gimnáziumokból a tervek szerint sokoldalú, több nyelvet beszélő tevékeny érettségizők kerülnek ki, akik az első sorokban ülnek majd az egyetemi padsorokban.
Az ide járó diákok évek óta jobban teljesítenek a PISA és a többi nemzetközi felmérésben és sikeresebbek a felsőfokú intézmények meghódításában.
Persze az évek óta vitatéma, hogy ezen eredmények az intézmények hozzáadott értékének köszönhetőek vagy az ide jelentkező diákok jobb képességeinek?